Hogyan kezdődött?
A mi kis történetünket az élet írta, s nála jobb forgatókönyv írót nem igazán találunk.
Afrika számomra mindig egy titokzatos kontinens volt, a természet, a színek, az emberek, kultúrák kavalkádja. Amikor pár évvel ezelőtt először hallottam Szedresi Anna által szervezett Afrika Napról, tudtam,hogy ott a helyem.
Itt találkoztam az Afrika Másként Alapítvánnyal is többek között, ám az ő munkásságuk, céljaik hatottak rám a legjobban. Éreztem a késztetést,hogy segíteni szeretnék valahogy, bár a "hogyant" még nem tudtam. Mivel szakmám a szabás-varrás, sorra elkezdtem gyártani a mindenféle kis szütyőket,táskákat az alapítványnak, az általuk hozott afrikai anyagokból, amiket ők adományért cserébe adtak a rendezvényeken. De mást is akartam, ott lenni,helyben segíteni.
Ekkor már szerveztem az első afrikai utamat Szenegálba,hogy találkozzak párommal, Dimóval és mivel ő Banjulban,Gambiában dolgozott akkortájt, ezért Dakarba utaztunk mindketten. Az alapítványnak itt Dakarban van az egyik iskolája,ahol gyermekek oktatását segítik, így adta magát, hogy ott tudnám hasznosítani magam. Kézműves tábort szerveztünk a gyerekek nagy örömére, festettünk,rajzoltunk kicsikkel és nagyokkal, szuper napok voltak ezek.
Szenegál csodálatos ország, semmi félelem nem volt bennem az ott eltöltött két hét alatt, a családom,barátaim aggódtak csak értem, én meg nem értettem,miért....Persze,megértem, de van úgy,hogy az ember úgy érzi: valamit meg kell tennie. Még akkor is,ha mindenki le akarja beszélni, ha minden ellene szól, akkor is meg kell tennie. Nekem ilyen volt Afrika. Egyszerűen ott kellett lennem.
És nem bántam meg,sőt!
Ott találkoztam először az afrikai textilpiac varázsával, aztán később Elefántcsontparton, Abidjan-ban a nagy textilpiacon elvesztem. Na,nem úgy,hanem a lelkem egy darabját hagytam ott. Két szerelmem lett: a férjem és az afrikai pamutvásznak.
Amikor a textil boltok vége láthatatlan sora előtt sétáltunk narancsot majszolva, a nyüzsgő forgatagban bámulva a szebbnél-szebb textil kelméket,úgy éreztem, hazaértem.
Azóta többször jártam Elefántcsontparton, Maliban és Szenegálban is, - átutazóban Gambiában is megfordultam,az egy külön kaland volt, majd elmesélem - és mindig jobban és jobban elvarázsol az ottani táj, az emberek kedvessége, a színek kavalkádja, a történetek, életek, a csodálatos csillogó gyermek szemek, a nevetésük, mindig pozitív gondolkodásuk.
Nem tudom,hogyan de azt vettem észre,hogy ez a varázslat valahogyan ráragad az emberre, aki megveszi, megvarrja vagy csak hordja ezeket a gyönyörű színes vásznakat. A motívumok mélyen gyökerező jelentése, a köréjük kialakult babonák,hiedelmek, szokások jönnek a szövettel együtt és egyszerűen nem tudunk ellenállni. És már nem is akarunk.
Az afrikai szövetek rejtelmes világa az életünk része lett, hisz Dimóval és az ő apukája segítségével tudjuk közvetlenül Abidjan-ból beszerezni a pamutvásznakat. Az anyag beszerzés mindig izgalmas része a cégünknek és szerettem volna, ha ezt vevőink is átélik, így kialakítottunk egy olyan előrendeléses rendszert, hogy a vevőink maguk választhatják ki a textil piacról beérkező fotók közül,hogy melyik mintát hozzuk be.
Facebook csoportunkban van rá lehetőség, hogy te is aktív részese lehess ennek az izgalmas folyamatnak, a linkre kattintva csatlakozhatsz hozzánk.
Az Afrikatextil több,mint egy webáruház: olyan fantasztikus közösség a miénk, olyan egymást támogató, segítő, fantasztikus emberekkel találkozom nap,mint nap, hogy úgy érzem, egy áldás, ami velünk történik. Csak hálát érzek és késztetést,hogy még többet és többet adjak nektek!
A küldetésünk,hogy elhozzuk nektek a színeket és ezáltal a boldogságot! Mert hisszük,hogy a színek ereje gyógyít, teremtésre sarkall és szárnyakat ad a léleknek!
Szeretettel és barátsággal :
Szilvi és Dimo
